V. A. 301. HAJDÚNÁNÁS VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK IRATAI

kisebb betű nagyobb betű e-mailben elküld nyomtatás

31 kötet, 90 doboz, 12,93 ifm 1606-1848 (-1866)


Hajdúnánás hatalmi szervezetére ugyanazok a jellemzők, mint a többi hajdúvárosra, ahol a közgyűlés szerepe, a szenátussal való kapcsolata a környező városok tapasztalata alapján épült fel. A közgyűlés valójában a 17. századtól kezdve fokozatosan kiépülő nagytanács, és a már 1613 óta kimutatható kistanács tagjainak együttesen tartott tárgyalása volt, amelynek időpontját nem előre meghatározott ütemterv szerint állapították meg, hanem a felmerült kérdésekhez igazították. Hajdúnánáson is megelőzte a nagytanácsot egy olyan szervezet, amelyet régebben falugyűlésnek, a város egyetemének /universitas/ neveztek, de ez csak időnként, az egész lakosságot érintő napirendek megvitatása esetén ült össze. Jegyzőkönyveik akár a közgyűlések, akár a tanácsülések kapcsán keletkeztek 1696-tól maradtak fenn. Az első tárgyalások a szenátus megbeszéléseiről tájékoztatnak, és csak a többi hajdúvárosban bekövetkezett változásokkal egyidejűleg vált a tanácsülés tárgyalásainak feljegyzésére szolgáló jegyzőkönyv egyúttal a közösen tartott gyűlések jegyzőkönyvévé is. 1803-ban kezdett egymástól elválni a közgyűlés és a tanácsülés olyan értelemben, hogy a tanácsüléseken a törvénykezési tárgyakat külön kezdték tárgyalni. A fondban nem a közgyűlés jegyzőkönyveiről, hanem a feudális korban keletkezett városi, lényegében kistanácsi és nagytanácsi együttes ülések jegyzőkönyveiről, iratairól van szó, amelyek 1803 előtt mind a közigazgatás, mind az igazságszolgáltatás kérdéseit magukban foglalják.

A városi jegyzőkönyvek a helytörténetírás legértékesebb forrásai. Tükrözik a gazdálkodás menetét, a vagyoni értékeket, az idegenek megtelepedését, a népmozgás rendkívüli hullámzását, a telkek kiosztásának elvi határozatait, a telekrendszer kialakulásának folyamatát. A jegyzőkönyvekben megtalálhatók a bűnesetek, büntetések, tanúvallomások lejegyzései is.

Az első fennmaradt irat 1653-ból való A 17. század viszonyainak megismeréséhez ezek az iratok még a jegyzőkönyveknél is nagyobb értékűek, de elsősorban közigazgatási jellegűek. A fond a városigazgatásban közreműködött testületek iratait is magába foglalja. A kutatáshoz mutatók állnak rendelkezésre.


a) Városi közgyűlési jegyzőkönyvek 1696-1849

1-4. k. Városi jegyzőkönyvek 1696-1782

Mikrofilm: 1696-1742

5-6. k. Közgyűlési jegyzőkönyv 1767-1789

7-15. k. Városi jegyzőkönyvek 1789-1846

16. k. Városi jegyzőkönyv 1846-1849

1848-1849. az V.B. 341/a. állaghoz tartozik. 17-19. k. Közgyűlési jkv. és iratok betűsoros tárgy- és névmutatója 1653-1797

20. k. Közgyűlési jkv. és iratok betűsoros tárgy- és névmutatója 1789-1802

Közgyűlés közigazgatási ügyeinek mutatója 1803-1812

21- k. Közkormányzási jegyzőkönyvek mutatója 1813-1828

22-23- k. Közgy. és közig. ügyek betűsoros tárgy- és névmutatója 1829-1849

1848-1849. az V.B. 341 /a. állagban.


b) Közgyűlési, tanácsi és közigazgatási iratok 1653-1803

1-28. d. Közgyűlési, tanácsülési és közigazgatási iratok 1653-1789

29-51. d. 1790-1802

52. d. Közigazgatási számnélküli iratok 1701-1741

Magánszemélyek elleni peres iratok 1700-1739


c) Közgyűlési és közigazgatási iratok 1803-1847

1-36. d. Közgyűlési és közigazgatási iratok 1803-1847


d) Tedej és Vid pusztákra vonatkozó iratok 1606-1791

1. d. Tedej és Vid pusztákra vonatkozó vegyes iratok 1606-1791

2. k. A Magyar Kamarától 1767-ben elzálogosított vidi praedium földkiosztási jegyzőkönyve lakosok szerint 1761

3. k. Jegyzék a dűlők kiosztásáról 1762, 1769, 1775


e) 1. k. Rácvid és Tedej puszták jegyzőkönyve /másolat/ 1835-1848


f) 1-5. k. Számadások jegyzőkönyvei 1863-1841