V. A. 305. HAJDÚNÁNÁS VÁROS ADÓSZEDŐJÉNEK IRATAI

kisebb betű nagyobb betű e-mailben elküld nyomtatás

3 kötet, 0,10 ifm 1827-1848


Az adószedő /exactor/ a 17. századi jegyzőkönyvek szerint Hajdúnánáson is ismeretes volt. Feladata lényegében akkor a hadiadó behajtására és elszámolására terjedt ki. Amilyen mértékben kibontakozott a város pénzgazdálkodásának rendszere, olyan arányban alakult a pénzkezeléssel megbízott tisztviselők száma is. A 18. században egyre rendszeresebben kezdtek elszámolni a város jövedelméről. A magyar kamara 1731-ben kiadott rendelkezése nyomán a Hajdúkerület intézkedésére kezdték egymástól elválasztani a hadipénztár és házipénztár bevételi és kiadási ügyeinek kezelését. Az átmeneti időktől eltekintve a pénzgazdálkodás egészéért a perceptor volt a felelős, városi számadó, akinek irányítása alatt állott maga az adószedő is. Az adószedő a városi szenátus által megadott irányelvek alapján elkészített adóösszeírások, adólajstromok alapján szedte be a lakosokra megállapított adótételeket. A hadiadót külön nyilvántartásban kezelte, és annak a városra kivetett összegét a kerületi tartományi biztosnak számolta el a perceptor közvetítésével a városi tanács útján. A perceptori elszámolások nem maradtak fenn. Az elszámolásoknak csak egy részét ismerjük a városgazda nyilvántartó könyvéből. Az adózókról megmaradt összeírás a hadiadó felosztására vonatkozik, a demográfiai kép megrajzolásához nem elegendők. A városi adó szempontjából számba vették a helyben lakó nemeseket is, akik kötelesek voltak a közösség terheiből rész vállalni, miután nemesi kiváltságaik legfeljebb az állami adófizetési kötelezettség alól biztosítottak mentességet. Az utcaszernek nevezett városi járulékok viszont őket is terhelték. A nemesek összeírásában a vármegyei hatóság is részt vett. A meglévő összeírás a hajdúnemesekre vonatkozik.


1. k. Hajdúnánás város adózóinak összeírása 1827-1828

2. k. Repartitionale protocollum 1830

3. k. Hajdúnemesek rovatos, vagyon szerinti összeírása 1840, 1847-1848