XXXIII. 663. A HAJDÚVIDI KÖZSÉGI TANÁCS IRATAI

kisebb betű nagyobb betű e-mailben elküld nyomtatás

5 kötet, 1 doboz, 0,21 ifm 1954-1970


A mai Hajdúvid területe 1950 előtt Hajdúböszörményhez tartozó szántóterület volt néhány elszórtan elhelyezkedő tanyával. Egy tanyai iskola, egy út menti posta és a Hajdúvid nevű vasútállomás jelezte, hogy ezt a területet Vidnek hívják. 1950-ben történt a falualapítás. A belügyminiszter az 5203-1-8/11/1951. VII. 3. számú rendeletével intézkedett a vidi tanyaközpontból megalakuló önálló Hajdúvid község közigazgatási határainak kijelölése iránt. Hajdúvidet Hajdúböszörménytől természetes határ, a Vidiér választotta el. Jelentős földterületet kapott Hajdúnánástól és Hajdúdorogtól is, mivel a három város határának találkozásánál létesítették. A hajdúböszörményi Városi Tanács VB. 201/1951. sz. határozatában foglalkozott Hajdúvid falu alapításával. A falu helyét a Hajdúböszörmény-Hajdúnánás kövesúttól nyugatra jelölték ki a Hajdúvid vasútállomástól északra kb. 1 km-re. 1950 őszére állami támogatással 24 db. egyszobás ház el is készült. Ezzel megvetették az új település alapját. A következő években tovább épültek a lakások, majd a középületek: iskola, bolt, tanácsház, posta, kultúrház, óvoda. 1952-től önálló közigazgatási szerv, a községi tanács jött létre. Végrehajtó bizottságot és állandó bizottságokat választottak. A hajdúvidi községi tanács működése 1980-ig tartott, amikor önállósága megszűnt, Hajdúböszörményhez csatolták, 1988-ig csak tanácsi ügyelet volt hetente 1 nap. A rendszerváltás után a hajdúböszörményi önkormányzat megalakulásakor ugyanúgy mint Bodaszőlő vagy Pród település, Hajdúvid is 1 önkormányzati képviselőt választott a képviselő testületbe, majd helyben létrehozták a részönkormányzatot a község irányítására. Hajdúvid községi tanácsa megszüntetése után az iratokat a levéltár átvette és rendezte.


a) Tanácsülési iratok 1954-1970

1-4. k. Tanácsülési jegyzőkönyvek 1954-1957

5. d. 1967-1970


b) 1. k. Állandó bizottsági jegyzőkönyvek 1954-1957