Kórtörténet: áldozatok és meghurcoltak

kisebb betű nagyobb betű e-mailben elküld nyomtatás

Böszörmény legújabbkori szomorú történetének eseményeit foglalta kötetbe Varjasi Imre levéltáros. A kiadvány bemutatója február 25-én volt a Kertész László Városi Könyvtárban. A Megszenvedték címen kiadott múltidézés, Böszörményen túltekintve, nem lépve túl a megyén az áldozatok és meghurcoltak történetéhez szolgál adalékul.


 

A második világháború, a Rákosi-rendszer és az 56-os forradalom utáni megtorlások – egyikről sem lehetett nemhogy írni, még beszélni sem. A könyv bevezetőjében erre a cáfolhatatlan tényre hívja fel figyelmünket Kiss Attila polgármester. Árnyalja is ezeknek a sötét évtizedeknek egyéb következményeit, például a nemzeti gondolkodás elfojtását, a határon túli magyarság magára utaltságát, az 56-os eseményeket elítélő módon értelmező nyugati baloldal magatartását.

A kötet időrendi sorrendben követi nyomon a történelmi sorscsapásokat. Először a háború megpróbáltatásaira tér ki a szerző. A böszörményi zsidóság haláltáborokba hurcolásáról, a német, szovjet és román megszállók várost pusztító hadműveleteiről, a lakosság terrorizálásáról, a szövetséges légierők bombázásáról, a malenkij robot helyi hatásáról olvashatunk ebben a fejezetben. A visszaemlékezések közlése még inkább közelebb hozza ezeket a vészterhes esztendőket. Varga Márton izgalmas memoárjából semmit sem von le az az apró tévedés, hogy apósomat a kevés hazatérők között említi, pedig néhai Borsó Péter a Pavilon laktanya csatornarendszerén keresztül szökött meg hetedmagával a bevagonírozást megelőző éjszakán, s így mindannyian – balmazújvárosi, nyíregyházi, debreceni és böszörményi fiatalok – életben maradtak.

A Rákosi-rendszer atrocitásai Böszörményt újra csak érzékenyen érintették, az úgynevezett kulákkérdés kapcsán. Az ellenük folytatott módszeres üldözés, vegzálás szinte a fizikai megsemmisítésig terjedt. Egyéb osztályidegenekkel együtt a gulágok mintájára létrehozott munkatáborokba telepítettek őket. Csak a Hortobágyon 12 ilyen tábor működött Polgártól Tedejig. Ezzel kapcsolatos böszörményi dokumentumokat – beadási könyv, hangulatjelentés – is találunk a kiadványban.

Az 56-os forradalom böszörményi momentumaival és a megtorlásban érintett helybeliek sorsának, kálváriájának bemutatásával zárul a kötet. Ehhez a fejezethez is csatolt visszaemlékezéseket a szerző. A forradalom két aktív részvevője és egy szemtanú mellett megszólal Löki Antal, aki az úgynevezett kilencek perének volt egyik vádlottja.
Böszörményben nem volt ugyan vérontás, de a hatalom példát akart statuálni, és izgatás vádjával hurcolta meg őket.

A kötet végén olvasható 40 oldalas adattár az eddigi legteljesebb összeállítás. Nevek, sorsok, kettétört életek kapcsolódnak végtelen füzérbe. Egy embertelen kor dokumentumai. Vegyék kézbe és olvassák – tanulságul, hogy soha többé ne történhessen velünk hasonló.

 

Tarczy Péter

 

Megjelent a Szabadhajdú március 11. számában.