BIHAR VÁRMEGYE VÍZÜGYI IRATAI

kisebb betű nagyobb betű e-mailben elküld nyomtatás
 

Az 1885. évi XXIII. vízjogról szóló törvénycikk szerint a vízszabályozásra, vízhasználatra és vizek elleni védelemre vonatkozó ügyekben a területileg illetékes közigazgatási hatóság (a vármegye alispánja vagy a törvényhatósági joggal felruházott város polgármestere) adta ki az engedélyeket. Az engedély kiadása után az adott ügyben keletkezett összes iratot átadták a megye vagy város levéltárnokának, aki ellátta egy csomag és egy vízikönyvi számmal és a továbbiakban kezelte azokat.

 


A csomagszámot a levéltárba kerülés sorrendjében kapták az iratanyagok, míg a vízikönyvi szám két részből állt: az első – a római szám – azt a folyót vagy nagyobb patakot és vízgyűjtő területét jelölte, ahol a vízi mű létesült, a második – az arab szám – pedig az engedély kiadásának sorrendjére utalt az adott területen belül. A vízikönyvi számhoz tartozott egy 4 oldalas vízikönyv is, amibe a vízi mű fontosabb adatait bevezették. A Trianoni Békediktátum életbe lépése után, Magyarországon újrakezdték a számozást, ezeket az iratokat TU jelöléssel különböztettük meg a korábbiaktól.

Az adatbázisban, – amely Bihar vármegye vízügyi csomagjait dolgozza fel – a következőkre lehet keresni:

- a településre (vízi mű építésének helye, tulajdonos lakhelye) és a vízrajzi helyre: korabeli és mai névalak, magyar és román elnevezés szerint;

- névre (építtető, tulajdonos, tervező): lehet személy, község, intézmény vagy akár a Magyar Állam is;

- a vízi mű fontosabb adataira: csomagszámára (pl. 23., 501., TU 81.), vízikönyvi számára (pl. I/14., IV/3., TU II/34.) és típusára (pl. vízimalom, partbiztosítás, artézi kút, öntözőcsatorna).

 

Folyamatos feltöltés alatt!

Az adatbázis kereső oldala

 

www.huro-cbc.eu
www.hungary-romania-cbc.eu