Írásos emlékeink a levéltárban

kisebb betű nagyobb betű e-mailben elküld nyomtatás

Már eleink is pontosan tudták, ahhoz, hogy ügyeiket precízen intézhessék, többek mellett irataikat is rendezniük kellett. Úgy ahogyan tették azt, például a könyveikkel. S hogy kiknek a közreműködésével? Természetesen a conservatorok, azaz a levéltárosok segítségével.

 

A Fióklevéltárban található sok más érdekes dokumentum mellett Hajdúböszörmény térképe 1782-ből
Készítette: Bek Pál (másolva 1853-ban)

A magyarországi levéltárak története a középkorra datálható. Még III. Béla királyunk úgy 1181 tájékán rendelte el a királyi udvarban az ügyintézésnél az írásbeliség bevezetését. Rendelete a 13. század folyamán vált az udvari hivatalokban általánossá. Az írásbeliség térhódításával megszületett a királyi levéltár is, ahol később a királyi könyveket őrizték, amelyekbe az udvar különböző fórumain készült okleveleket másolták. Egykor a Hajdúkerületnek is volt levéltára. Mi több volt levéltárnoka, „conservatora” is.

Közeli múltunkból a II. világháború végéhez közeledve pedig tudunk olyan esetet is, hogy miután Hajdúböszörmény teljes politikai vezetése és tisztviselői kara elmenekült a bevonuló szovjet hadsereg elől, jó ideig a város levéltárnoka, Nagy Antal intézte a település ügyeit.

S valójában honnan tudhatjuk múltunk egy-egy történését? Vagy az előbb citált böszörményi esetet? A levéltárakból, pontosabban az ott található iratokból. Hajdúböszörményben évszázadok óta őrzik azokat a dokumentumokat, melyet ma az egykor volt Hajdúkerület iratanyagának iratanyagának nevezünk. A rendkívül értékes irategyüttes ma a Hajdúkerület egykori székhelyén, a böszörményi fióklevéltárban kutatható.

Hajdúböszörményben 1981 óta működik levéltár, amelynek gyűjtőköre Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúdorog, Polgár, Folyás, Görbeháza, Tiszagyulaháza és Újtikos területét érinti. A négy város és három község intézményeinek, szövetkezeteinek üzemeinek, egyesületeinek stb. írott emlékei, dokumentumai mellett Hajdú-Bihar megye összes településének, felekezeti és állami anyakönyvi másodpéldányait is a böszörményi levéltárban találhatjuk. A kötetekből családkutatók fűzik fel aprólékosan és rajzolják meg egy-egy familia „családfáját”.

Ma már sokan és sokféle céllal térnek be az intézménybe. Történészek, családkutatók, egyetemisták a helytörténet iránt érdeklődők kutatják a megsárgult iratokat, s készítenek doktori disszertációkat, tanulmányokat, szakdolgozatokat. Maga az intézmény is végez kiadói munkát, munkatársai rendszeresen jelentetnek meg publikációkat, könyveket. Például az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulója jó alkalmat kínált arra, hogy az intézmény és az önkormányzat támogatásával e sorok írója könyvet jelentessen meg az 1956-os forradalom hajdúböszörményi eseményeiről, illetve a múzeummal közösen nagyszabású kiállítást rendezzen az évforduló tiszteletére, s azóta is több alkalommal működtek együtt tárlatok létrehozásában. A levéltár és az önkormányzat közös gondozásában jelenik meg évente a helytörténetet, néprajzot, építészetet is feldolgozó „Közszolgálati füzetek”, mely hetedik számához ért.

Más tekintetben természetesen a levéltárban őrzött dokumentumok segítségével akár egy ipari telephely, lakás tervrajzát, műszaki leírását is megtalálhatjuk. Nyugdíjügyek, honosítási problémák, építéshatósági engedélyek elintézéséhez is nélkülözhetetlen iratok találhatók az intézményben, de egy elveszett iskolai bizonyítvány pótlásához, vagy osztálytalálkozók szervezéséhez (osztálynaplók őrzésével) is felbecsülhetetlen segítséget tudnak adni a levéltárosok. Az elmúlt években több alkalommal is lehetőség nyílott hazánkban a kárpótlásra. Az 1990-es évek elejétől egészen 2006-ig. A sérelmet szenvedett polgárok döntően a levéltárakban, így a hajdúböszörményi fióklevéltárban őrzött dokumentumok alapján tudták kárpótlási igényeiket érvényesíteni. Összességében megfogalmazható, hogy mára több mint 1400 iratfolyóméter anyagot őrző és feldolgozó böszörményi levéltár komplex térségi feladatokat lát el. Egyszerre szolgálja a tudományos igényű kutatásokat s a lakosság, az intézmények és hivatalok ügyes-bajos dolgainak intézését. Egy biztos, a Hajdúböszörményi Fióklevéltár ajtaja mindenki előtt nyitott, érdemes tehát belépni rajta.

 

Varjasi Imre

 

Megjelent a Szabadhajdú 2013. február 8-ai számában.