Megsárgult fényképeket lapozva

kisebb betű nagyobb betű e-mailben elküld nyomtatás

A napokban egy kedves vendég érkezett a Hajdúböszörményi Fióklevéltárba. Fridrich Ádám a városból elszármazott, világhírű kürtművész és felesége érdeklődött böszörményi gyökerei felöl. S miután épp egy diákoknak tartott rendhagyó levéltári óra fejeződött be, kapóra jött a kivetítő, s végig tekintettünk jó pár tucatnyi régi képet a város egykori hétköznapjaiból. Fridrichék Jókai utcai szülőházától (amelyen Ady emléktábla is található) egészen a főtéri épületekig, egykor volt iskolák, a Kálvin téri Aranka hengermalomig minden előkerült, sok száz darabos digitalizált fényképgyűjteményemből.


Egy képnél aztán kicsit elidőztünk. Talán kevesen tudják, hogy Böszörményben egykor a Hajdúkerület utcán is működött egy oktatási intézmény, a Református Polgári Leányiskola.

 

Polgári leányiskola utcai homlokzata Hajdúböszörményben 1908-ból

 

A kép 1908-ból való, s ma a Hajdúsági Múzeum Fotóadattárában őrzik eredetijét. A fotó keletkezésének idején az Osztrák-Magyar Monarchiaban javában tartott a „ferencjózsefi” boldog békeidők korszaka. Hajdúböszörményben, ebben az időben jó hírekkel szolgálhattak a Somossy Béla polgármester által irányított városvezetők. Több évtizedes városfejlesztés eredményeként, Hajdúböszörmény körúton belüli arculat szinte a maival azonos képét mutatta. Ekkorra már jócskán befejeződött a hajdúkerületi székház bővítése, javában folyt az oktatás az akkor még négyosztályos főgimnáziumban, új külsőt kapott a főtéri református templom, megépült a Kálvin téri református templom, a római és görög katolikusok és az izraeliták is saját templomukban gyakorolhatták vallásukat. A főtéren a leányiskola mellé a fiúiskola terveit is elkészítették s megkezdték annak építését.

 

A Bocskai tér északi oldalát építészetileg megnyugtatóan zárja le a Takács Imre építőmester által
kivitelezett intézmény. 1910-ben a református fiúiskolában is megkezdődött az oktatás.
A földszinten végig üzletek sorakoztak, melyek bérleti díjából fedezte az iskolaszék
az intézmény kiadásainak egy jó részét.

 

Elkészült az új városháza, melyet 1906 nyarán országos érdeklődés mellett adtak át a város közönségének, s felavatták a Bocskai szobrot 1907 júniusában. Lefedték a főteret is átszelű nagyárkot, megkezdődött a város közvilágításának kiépítése, s a poros utakat macskakővel burkolták. Szóval a boldog békeidők. Élte mindenki megszokott hétköznapjait, miközben például Kovács János vendéglős 1908 őszén, a meglévő korcsmák, csapszékek, és városi Nagyvendéglő mellé megépítette a Fürdő utca sarkán álló Zöldfa vendéglőjét, ahova hétvégeken „Hurkaestélyekre” invitálta vendégeit. Véres, tüdős, no meg az elmaradhatatlan cukros-májas ízesítésű hurkák s természetesen jó kadarka és rizlingszilváni a kiszáradt toroknak.

 

A boldog békeidők hangulatát idézi egy testnevelés órán készült felvétel is. Dobó János
tornagyakorlatot tart a fiúknak a hajdúböszörményi Benedek utcai iskola udvarán 1910-ben.
Háttérben a zsinagóga épülete látható.

 

1908 november végén a városnak kész pénzügyi mérlege volt. A 172 ezer Korona bevétellel szemben 243 ezer Korona kiadás állt. A különbözetet a városi földek és erdők, valamint a helyi takarékszövetkezet jövedelmeiből fedezték. Így az akkori elöljárók nyugodtan tervezhették a következő év költségeit. Megfelelő anyagi erővel rendelkezett a város. Folytatódott a közvilágítás kiépítése, az utak rendbetétele és a fiúiskola építése is révbe ért. A Kálvin téren 1909 novemberében megkezdődött az Uráni mozi építése is.

 

Az épülő Uráni mozgóképszínház, később Bocskay-mozgó alaprajza 1909-ből

 

Mindez egy 1908-as kép apropóján sejlett fel, egy világhírű kürtművész inspirálására. Hogyan is fogalmazott Kodály Zoltán? A zene mindenkié. Közösségeink múltja pedig valamennyiünkké – tesszük hozzá csendben, csak lapozzunk bele a képekbe.

 

Varjasi Imre

 

Megjelent a Szabadhajdú 2013. május 17-ei számában.