A Trianoni Békediktátum következményei Bihar vármegyében

kisebb betű nagyobb betű e-mailben elküld nyomtatás

1920. június 4-én írták alá az európai történelem egyik legszégyenteljesebb dokumentumát, a Trianoni Békediktátumot, amely Bihar vármegyét is érintette, hiszen az új országhatár területén húzódott keresztül:


„[…] a helyszínen megállapítandó vonal, amely […] és Kötegyántól keletre halad, átvágja a Nagyszalonta-gyulai vasútvonalat Nagyszalontától körülbelül 12 km-re a két elágazás között, amelyet ez a vasútvonal keresztezése alkot a Szeghalom-erdőgyaraki vasútvonallal; azután Méhkeréktől keletre, Nagyszalontától és Marciházától nyugatra, Geszttől keletre, Atyástól, Oláhszentmiklóstól és Rojttól nyugatra, Ugrától és Harsánytól keletre, Kőrösszegtől és Kőröstarjántól nyugatra, Szakálltól és Berek-Böszörménytől keletre, Borstól nyugatra, Ártándtól keletre, Nagyszántótól nyugatra, Nagykerekitől keletre, Pelbárdhidától és Bihardiószegtől nyugatra, Kismarjától keletre, Csokalytól nyugatra, Nagylétától és Álmosdtól keletre, Érselindtől nyugatra, Bagamértől keletre, Érkenéztől és Érmihályfalvától nyugatra […]” (Zeidler Miklós [szerk.]: Trianon (Nemzet és emlékezet). Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 180. o.)

 

(Forrás: http://soa.mapline.hu)

 

A csonka vármegye törvényhatósági bizottsága 1920. június 16-án tartotta első közgyűlését a vármegye új székhelyén, Berettyóújfaluban. Baranyi András alispán időszaki jelentésében a következőképpen számolt be az elmúlt időszakról és értékelte a korabeli helyzetet:

„Tekintetes törv. hat. közgyűlés! Két éve annak, hogy a törv. hatóság közgyűlése a forradalom, a kommunizmus és a román megszállás miatt törvényes működését nem folytathatta. Két évet mondok, mert a forradalom alatt összehívott közgyűlések működését már nem a törvények, hanem a létező törvényeket, az azok által alapított társadalmi rendet felforgatni akaró terror irányították… E két év történtét egy időszaki jelentés keretében előadni nem lehet, de talán nem is szükséges, hiszen akik itt vagyunk ezt az időt valamennyien átéltük s a történtek bizonyára valamennyiüknél kitörölhetetlen nyomokat hagytak hátra. Láttuk, hogy a zavarosban halászó lelketlen izgatók szavára az értelmetlen tömeg miként szabadult reá a társadalomra, mint rombolt pusztított el mindent, s gyilkolta le legjobbjainkat s a magyar a magyart. Ebben az őrjöngő önmarczangolásban, öngyilkolásban elvakulva, nem vette észre a nemzet, hogy prédára leső szomszédaink a dédelgetett nemzetiségeinkkel összefogva, miként osztozkodnak meg rajtunk… S ma itt áll az ország, területének két harmadától megrabolva, a megmaradt rész is ellenségtől kifoszva.

Ez lett a sorsa vármegyénknek is, F. évi márczius hó 25-én a románok a borsi vonalig vonultak vissza s ez által a Derecskei, Biharnagybajomi és Berettyóújfalui járások egészben, a Biharkeresztesi járás Nagy és Kisszántó Bors Biharszentjános kivételével, tehát nagyobb részt felszabadultak. Ugyanekkor felszabadultak a Nagyszalontai járásból Sarkad, Kötegyán, és Méhkerék, a Cséffai járásból Körösnagyharsány, Ugra, Geszt, Mezőgyán, Zsadány, Okány, és Sarkadkeresztúr a Szalárdi járásból Kismarja, a Székelyhidi járásból Nagyléta, Újléta Álmosd Kokad az Érmihályfalvai járásból Bagamér… Nagyvárad azonban további megszállás alatt maradván e csekély felszabadult terület központi szervezett  székház és minden vagyon nélkül maradt… […] próbált megindulni újra a magyar közigazgatás Biharban, Debreczenből, s bizon nagyon lassan, hiszen vonatközlekedés nem volt, Cséffai, Szalontai járásbeli községekkel, a melyek pedig legtávolabb feküdtek, még telefon összekötettést sem tudtak létesíteni… […] Első teendő volt a gazdátlan községek beosztása, melyek felől Belügyminiszter úr úgy intézkedett, hogy Kismarja a Biharkeresztesi Bagamér, Kokad, Újléta és Álmosd pedig a Derecskei járáshoz csatoltattak; a Cséffai járás felszabadult részeinek járási székhelye Okány lett, hozzácsatolva a Nagyszalontai járásbeli Kötegyán és Méhkerék községek… […]

Nagy nehézségekkel kell megküzdenünk a központban a hivatalos helyiségek hiánya miatt. A rendelkezésünkre álló 3 helyiségből egyben kell dolgozni az összes előadónak, árvaszékkel együtt, másikban az összes kezelő és segédszemélyzetnek. Berendezés pedig még majd nem teljesen hiányzik /:csak néhány asztal és szék van:/

[…]

A járásokban a magyar közigazgatásra való visszatérés minden különösebb zökkenő nélkül történt […]. A kezdet nehézségei főként onnan származtak, hogy a magyar kormánynak már előbb kibocsájtott rendeleteit nem ismerhettük s a hivatalos lapok a rosz közlekedési viszonyok miatt is későbben érkeztek meg.

[…] A kivonuló románokat követő magyar csendőrök meg jelenése elegendő volt ahoz, hogy a köz és vagyon biztonság terén addig uralkodott tarthatatlan állapotok megszűnjenek. Csendőrségünk erélyesen és eredményesen nyomoz s letűnt szomorú korszak politikai és másféle tüntetései után is. […]

Itt kell megemlítenem azon sajnos körülményt, hogy Nagyvárad megszállása folytán megyei és a belényesi kórházunktól megfosztattunk; elvágattunk a Nagyváradi áll. gyermekmenhelytől  a munkásbiztosító pénztártól. […]

Az állategészségügy terén a viszonyok kedvezőtlenebbek voltak, a mit teljesen a román közigazgatás rovására irhatok. Az ott uralkodó korrupczió s a katonai intézkedések miatt minden óvintézkedés és ellenőrzés illuzórius volt. […]

Általában a román megszállás a vármegye állatállományát elégé megkímélte csupán a ló állományban tett nagy károkat. A területünkön levő állami méneket csaknem mind elrabolták s így ló tenyésztésünk érzékeny kárt szenvedett.

[…] a románok a kivonulás előtt tűzzel vassal igyekeztek sokszor a még nem is esedékes adókat behajtani s magukkal vinni, azonban szándékuk sok helyen a lakosság és a magyar hatóságok hazafias magatartása miatt meghiúsult.

[…] vármegyei ifj. testnevelő bizottságok melyek irányítják támogatják az egész vármegyei testnevelést és őrködnek, hogy a sport egyletek keresztyén és nemzeti szelemben működjenek, mivel a testnevelésnek fontos nemzetvédelmi szerepe van. […]

A vármegye egész közélelmezési alapja az összes készletekkel együtt a vármegye székhelyének Nagyváradnak megszállása folytán az oláhok kezére került s így azok jelenleg csonka vármegyénkre nézve elveszettnek tekinthető.

Az oláhok elvonulása előtt foganatosított kíméletlen gabona rekvirálás a lakosság egy tekintélyes részét közellátásra kényszerítette. […]

Tekintélyes törvény hatósági bizottság!

[…] meg ne emlékezzek törvh. bizottságunk néhai kimagasló tagjáról; Gr. Tisza Istvánról kinek életét a forradalom őrjöngésében, gyilkos kezek épp akkor oltották ki, mikor az ő nagy tudására, európai nagy tekintélyére, erős kezére és utolérhetetlen munkabírására a vármegyének és szerencsétlen hazánknak a legnagyobb szügsége lett volna; […]” (MNL HBML IV. B. 402. 99. k.)

Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája a békediktátum aláírását követően, 1920 júniusában a következő felhívást küldte körbe a magyar törvényhatóságoknak, így Bihar vármegyének is:

 


 MNL HBML IV. B. 406/b. 58. d. 799/1920.

 

Szikla Gergő