Felújítják a Nagyerdei Víztornyot

kisebb betű nagyobb betű e-mailben elküld nyomtatás

 

Fried és Adorján építési vállalkozók 1911. augusztus 22-én kelt levelükben két alternatívát dolgoztak ki a víztorony tervére:

„Az I. alternatívánál súlyt helyeztünk a torony aesthetikai kiképzésére, a II. alternatívánál arra törekedtünk, hogy lehetőleg alacsony költségekkel ajánlhassunk egy, a célnak műszaki szempontból minden tekintetben megfelelő, de egészen egyszerű kivitelű műtárgyat.

Mind a két alternatívánál természetesen a kiírásban előírt főbb méreteket, nevezetesen a tartály férőhelyére, átmérőjére és magasságára vonatkozóan betartottuk.”


 
I. alternatíva   II. alternatíva

 

1912-ben elkezdődtek az 1000 m3-es víztorony építkezési munkálatai, amely a szivattyúhoz képest mintegy 40 m magas lett. A víztorony vasbetonból épült, kupolája vörösréz vorítású. Tetszetős külseje, az akkori Debrecen legérdekesebb látványossága volt, körfolyosóiról az egész környékre szép kilátás nyílt. 1914-ben tervek készültek arról, hogy a földszinten és az első emeleten kávéházat létesítenek, de ez nem valósult meg.

 

A Kávéház tervrajza

 

 

 

„Műszaki leírás

 

A debreczeni Nagyerdőn épült víztorony szabad részén a kávéházi berendezés létesítéséről.

A víztorony földszintjén és első emeletén, mely a földszinttel úgyszólván teljesen azonos szabad térből áll, kávéházi berendezés terveztetik oly módon, hogy a földszinten a víztorony lábpillérjei közé 20 fm. vastag falazat építtetik megfelelő ablak- és ajtónyilásokkal és felszerelésekkel. Az első emeleti helyiségnek ily falakkal való elzárása nem terveztetik, hanem ez az első emelet mint nyitott helyiség szolgálnak kávéházi célokra.

A földszinten a lépcsők alatti rész képeztetnék ki konyha, raktár és closet helyiségekké s ezek a tulajdonképpeni kávéház helyiségtől részben vasbeton, részben rabitz falazat által választatnának el.

A kávéház helyiségek úgy a földszinten mint az első emeleten megfelelő dolomesit és asphalt burkolattal láttatnának el.

Úgy a torony felső részébe vezető lépcső, mint a földszintről megközelíthető hágcsó és csővezetéki betonhengerépítmány  nagyközönség elöl vassodrony fal- illetve vasajtó által záratnék el, hogy így a közönség, de hasonló képen a vezeték épsége egyaránt biztosítva legyen.

A konyha fütő berendezése gázzal terveztetik, a closettek és mosdók vízvezetékkel láttatnának el.

A kávéház berendezésének eszméje még a víztorony építése idején merült fel az eredeti tervektől annyiban történt eltérés, hogy az első emelet terassza 1,40 méterrel kijebb tolatott, s ez által az első emeleti térség tetemesen kibővíttetett. Ez a változtatás a torony összhatását nem befolyásolja hátrányosan, sőt ha a kávéház berendezés valamely oknál fogva el is maradna, ez a terasse kijebb helyezés akkor is változatlanul fent maradhat.

Az első emeletről külön alaprajzot készíteni felesleges lett volna, mivel az a földszintnek mindenben megfelel.

A csatolt eredeti - kávéházra vonatkozó – terveken a kávéház létesítésére még szükséges ma még hiányzó falazatok piros színnel befestve jelöltettek meg, míg a keresztmetszetben látható terasse kitolás céljából már megépített részlet piros szinnel vonalazva tüntették fel.

Egyebekre nézve a tervrajz, s a költségvetés ad felvilágosítást.

Debreczen, 1914. január havában.

Borsos József
h. főm.

  Haty Kálmán
vizmf. mérnök”

 

 

A víztorony 1969-ben került az egyetem kezelésébe, és azóta is a Klinikai Központ biztonsági víztartalékaként üzemel. Az egyetem az Észak-Alföldi Operatív Program keretében 487 millió forintot nyert a felújítására. A beruházás folytán nem csak felújítják, hanem új funkciókkal is kiegészítik: kilátóként fog működni, lesz benne étterem és egy úgynevezett vízbár is.

 

 
 
Múlt   Jelen   Jövő

 

Vékonyné Kovács Gabriella

 

 

Forrás: http://viztorony.hu/h/hajdu-bihar/debrecen/01.html
  https://www.unideb.hu/portal/node/12303
  MNL HBML IV. B. 1405/b. 204-205. d.