Száz évvel a Nagy Háború után

kisebb betű nagyobb betű e-mailben elküld nyomtatás

Már hagyomány, hogy a hajdúböszörményi Város Napján a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára Hajdúböszörményi Fióklevéltára történelmi konferenciát szervez. Az idén nyolcadik alkalommal, szeptember 15-én „Meghaltak ők, hogy éljen a haza! 1914-1918” címmel rendezték meg az első nagy világégés hajdúböszörményi hőseire való emlékezést a városháza Báthory termében.


Elsőként Szendiné Orvos Erzsébet köszöntötte a közel kétszáz érdeklődőt, majd Kiss Attila polgármester nyitotta meg a konferenciát. Beszédében hangsúlyozta, Böszörmény erején felül vette ki a részét a háborúból, ami talán a hajdú múltnak is köszönhető, és ennél fogva sokan estek áldozatul. A háborút követő trianoni országcsonkítás pedig példátlan volt Európában.
 

Varjasi Imre fióklevéltár-vezető „Hajdúböszörményi bakák a Nagy Háborúban” címmel tartotta meg előadását. Ebben a levéltári források mellett, böszörményi katonák harctéri naplóira is támaszkodva mutatta be azok sorsát a háborúban. A korabeli fényképekkel illusztrált előadásból képet kapott a hallgatóság a galíciai és doberdói harcokról, a hajdúböszörményiek áldozatvállalásáról. Rengeteg információt tudhattak meg a jelenlévők a frontvonalon lévő katonák mindennapjairól, illetve az elesettek számáról és a sebesültek, a hazatérők sorsáról. Előadásában olyan érdekes és értékes dokumentumokkal szolgált a hallgatóság számára, amelyek közelebb hozták a száz esztendővel ezelőtti történéseket.

Szekeres Gyula, a Hajdúsági Múzeum igazgatója „Hétköznapok az első világháborús frontokon, avagy a megélt történelem és az oral history” című előadásában igazi kuriózummal szolgált: részleteket közölt a nagyapjával, még évtizedekkel ezelőtt készített hangfelvételéből. Ebben – az első világháborút végigharcoló – Szekeres Mártontól „első kézből” hallhattuk, milyen is volt a négyesztendei frontszolgálat. Az előadó e mellett bemutatta a kutatás egyáltalán nem új módszerét, az oral history-t is. Mint fogalmazott: „Egy lehetőség, amelyet a kutatóknak folyamatosan érdemes alkalmazni, és ha szükséges adekvát módon beilleszteni az adott korba. Egy-egy történelmi esemény szemtanúi, alakítói, résztvevői még köztünk élnek, fontos tehát őket megszólaltatni.”

Kopócs János múzeológus „Hajdúk az I. világháborúban” címmel megtartott előadásában az akkori hadsereg szerkezeti felépítését taglalta. Szót ejtett azokról az egységekről, amelyekben számos böszörményi katona harcolt. Így többek között említést tett a 39. cs. és kir. gyalogezredről, a 3. honvéd gyalogezredről, a 16. cs. és kir. huszárezredről, a 2. honvéd huszárezredről.

 

Husvéth András és Szikla Gergő levéltárosok a Hajdú vármegyei első világháborús emlékműveket, sírokat és emlékkerteket tárták a hallgatóság elé. Ebben kiemelt helyet foglaltak el a Hajdúböszörményi Városháza lépcsőházában található – az áldozatok neveit tartalmazó – márványtáblák, illetve a Kálvin téren található emlékmű, amely Gách István szobrászművész alkotása. Néhány kocka erejéig még az avatásról készült film is látható volt.

„A Nagy Háború és kora”

Zeneszóval fokozta a Hajdúsági Múzeumban a kiállítás megnyitását megelőző perceket a helyi Varga Lajos Kultúrkör Szivárvány csoportja: első világháborús katonadalokat énekeltek a közönségnek.

Szekeres Gyula múzeumigazgató köszöntötte a megjelenteket, majd Kiss Attila polgármester nyitotta meg a kiállítást, hangsúlyozva a két intézmény példaértékű együtt működését. A város közönsége évek óta olyan kiállítások részese lehet, amelyek a helyi értékek bemutatása mellett mindig szolgálnak újdonsággal, és pontosan bemutatják az adott történelmi időszakot.

Varjasi Imre, a fióklevéltár vezetője, a kiállítás rendezője a tárlatról szólva elmondta, hogy a múzeum, a levéltár és a város lakosságának jóvoltából jöhetett létre a páratlan képanyagot is felvonultató kiállítás. A két intézményen anyaga mellett, a böszörményi polgárok olyan tárgyi, képi és írásos dokumentumokat juttattak el a szervezőkhöz, amelyek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az érdeklődők teljesebb képet kaphassanak a száz esztendővel ezelőtti történésekről. Ezek közül kiemelte a böszörményi bakákról készült harctéri fotókat, dokumentumaikat, emléktárgyaikat, és külön is szólt Fráter Tibor keleti fronton készített fényképeiről, amelyek (pontosan 456 darab) napról napra, mint harctéri tudósítások számolnak be a Galíciában történtekről. Rohamról, pihenőről, fogságról, lövészárokról és az ott élőkről készített felvételeket a katonatiszt, aki később vezérőrnagyként szolgált a hadseregben. Az általa írt napló is bemutatásra került a levéltár kiállításán.

 

Gargya Imre