Debrecen földben nyugvó katonai öröksége

kisebb betű nagyobb betű e-mailben elküld nyomtatás

2015. január 20-án filmvetítéssel egybekötött kerekasztal-beszélgetés formájában emlékezett meg levéltárunk a debreceni Orosz Hadifogolytemetőben nyugvó katonákra. Az időpont nem véletlen: a háborúkban hősi halált halt katonák emlékét őrző kegyeleti helyek az egyetemes kultúra részének tekinthetők, ezért esett választásunk a Kultúra Napjához közeli időpontra.

 

 

 

 

 

A rendezvényt az MH 5. Bocskai Lövészdandárral együttműködve, a Kossuth Laktanyában tartottuk, ahol Papp József helytörténésznek a debreceni katonai temetőkről szóló előadását követően került sor a „Méltósággal” címet viselő, Mata János által rendezett film levetítésére, a filmben elhangzó levéltári forrásokon alapuló kiállítás megnyitására és a beszélgetésre. A megemlékezés része volt „Az Év Levéltára 2014” rendezvény-sorozatnak, melyet az NKA támogatott.

 

 
     
 
     
 
     
 

 

 

A DEBRECENI OROSZ HADIFOGOLYTEMETŐ

 

Az I. (Nagy) világháború elején, már 1914. október 14-én érkeztek orosz hadifoglyok Debrecenbe, akiket a Téglagyár barakkjaiban helyeztek el, és a város mezőgazdasági és ipari munkát végeztetett velük.

 

 

 

A táborban azonban a következő év nyarán, egy hónap leforgása alatt (a temető sírfelirata szerint június 10-tőljúlius 15-ig) 1618 orosz hadifogoly pusztult el kolerajárványban. A halottakat a közelben létrehozott járványtemetőben temették el. Szerencsére a kór nem terjedt ki a városra. A temetőt – szokás szerint –a járvány után bezárták. Két év múlva azonban újra megnyitották. A megnyitásra azért volt szükség, mert látható volt, hogy a frontról hazaérkező sebesült katonák és hadifoglyok közül, akiket szükségkórházakban ápoltak, sokan meghalhatnak. 1914-ben még arra gondoltak, hogy a Honvédtemetőtbővítik ki, de kicsi lett volna, ezért inkább a járványtemető kibővítését határozták el. A temetőt tehát megnyitották, sőt 1917-ben még 600 négyszögöl területet is csatoltak a téglagyár által használt földből.

 

A hadifogoly temető feltérképezése 1919-ben

 

  A hadifogoly temetőről – nem tudjuk, hogy mi okból – 1919-ben helyszínrajzot készíttetett a téglagyár igazgatósága, mégpedig Zoltai Lajos múzeumőrt kérték fel rá. Zoltai el is készítette a helyszínrajzot, illetve egy jegyzéket, mely az elhalt foglyok személyi adatait tartalmazza, mindezt két példányban. Az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárában mind a helyszínrajz, mind a jegyzék megtalálható. 

 

      

 

Mit tudunk meg ezek alapján?

A temetőbe az 1915. június 4-től július 1-jéig meghalt 1618 orosz hadifoglyot temették 60 tömegsírba, ezen felül az 1917. szeptember 8-tól 1918. november 27-ig a Salvator-hadikórházban (más néven laktanyában) elhalt különböző nemzetiségű hadifoglyot már egyes sírokba (208 sírba).

 

Napjainkban…

 

1989. szeptember 13-án helyszíni szemlére került sor, ahol azt tapasztalták, hogy a temető igen elhanyagolt: a sírok a gaztól, bozóttól nem látszottak. A közös síremléket megcsonkították: a gúla tetejéről hiányzott a kereszt, előlapjáról a vörösréz betét a szöveggel, valamint a környező sírkeresztek is.

A temetőt Majoros László mérnökezredes, a Kossuth Laktanya parancsnoka a városi tanács anyagi támogatása mellett katonáival rendbehozatta, majd 1990. június 10-én ünnepélyes keretek között tartották meg a felszentelését. Debrecen város lakossága kegyelettel emlékezett meg a történelmi idők áldozatairól, legyenek azok bármely nép katonái…

2014-ben az orosz konzulátus közreműködésével ismét rendbe tették a temetőt, hogy a következő évben méltóképpen emlékezzenek a 100 évvel ezelőtt elhunyt orosz hadifoglyokra, és természetesen azért, hogy méltó körülmények között nyugodjanak e nemzet fiai.

 

     

 

 

Szendiné dr. Orvos Erzsébet