Bevezető

kisebb betű nagyobb betű e-mailben elküld nyomtatás

ELŐSZÓ

 

 

 

A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár mélyebb szintű levéltári segédlete a múlt század hetvenes éveinek elején megjelent háromkötetes „A helytörténetírás levéltári forrásai című úttörő jellegű munka volt a megyei levéltárak kiadványai között. Utána került sor 1982-ben a hajdúböszörményi fióklevéltár útmutatójának a kiadására, nem sokkal a fióklevéltár létrehozása után, s a közreadást éppen az új intézmény megszervezése indokolta.

 

Ezt követően jelent meg a teljes megyei levéltári anyagról 1986-ban a fond- és állagjegyzék. A fióklevéltár középszinten rendezett iratanyagáról a raktári kapacitás növelésének közeli reménye nélkül újra a kutatók rendelkezésére bocsátjuk az intézmény második segédletét e repertóriumot.A raktárhiánnyal jórészt a rendezési munkák lezárultak, e szomorú okból pedig a segédlet időállósága is növekszik.

 

A repertórium szerkezete igazodik a levéltári anyaghoz, adatai a következők: cím és jelzet, kor, tárgy, terjedelem, rendezettség, segédlettel ellátottság és az iratok rendszerének leírása.

 

Radics Kálmán

 

LEVÉLTÁRI INTÉZMÉNYEK ÉS IRATANYAGAIK

 

Az írásbeliség kifejlődésével, az írásos ügyintézés elterjedésével alakultak ki az iratokat, írásos dokumentumokat rendező, rendben tartó, majd őrző és a későbbiekben tudományos céllal feldolgozó intézmények, a levéltárak.

Magyarországon a levéltárak ilyen jellegű munkája a XIX. század végétől kezdődött és csak XX. században vált rendszerezetté, szabályozottá. A levéltárügy viszonylag lassú fejlődése is okozta, hogy sok írott történeti forrás ment veszendőbe az évszázadok során.

A XIII. századig visszanyúló előzmények után 1756 óta működik (Pozsonyban majd Budán) az „ország levéltára” (Archívum Regni), amelyből 1875-ben a Magyar Országos Levéltár létesült. A megyei levéltárak a XVIII. században alakultak ki – az 1723. évi 72. tc. előírta – s a század végén mindenütt megvoltak már többnyire főhivatású levéltárosokkal. A különböző levéltárakat egyesítő intézmény elsősorban a központi kormányszervek feudális és polgári kori történeti értékű iratait gondozza.

A levéltárügy mai szervezetében a Magyar Országos Levéltár általános levéltárként dolgozik. Gyűjtőkörébe a már említett központi kormányszervek anyagain túl az országos jelentőségű testületek, intézmények, egyesületek, gazdasági szervek, családi és személyi iratok tartoznak.

Országos hatáskörrel, de egy-egy szakterület vagy iratképző szerv anyagának őrzésére szaklevéltárakat hoztak létre. Ilyen jelleggel működik Hadtörténelmi Levéltár, a Központi Statisztikai Hivatal Levéltára, a Vízügyi Hivatal Levéltára, valamint a felsőoktatási és tudományos intézmények levéltárai. Az egyházi levéltárak nyilvános magánlevéltárként működnek.

A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár három 1950 előtti törvényhatósági levéltár iratait őrzi:

-        az 1700 körül alakult régi Debreceni Városi Levéltárét,

-        az 1738-ban alakult Bihar megye levéltáráét,

-        az 1698-ban alakult Hajdúkerület levéltára iratanyagát, amely 1876-tól Hajdú megye megalakulásakor annak iratanyagával egyesült, azután az előbbi 1981-ben a hajdúböszörményi fióklevéltárba került.

A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár legrégibb irata egy 1294-es oklevél, amely káptalani másolatban maradt fenn. Az őrizetében levő legkorábbi eredeti oklevél birtokügyben keletkezett 1311-ben.

Debrecen városnak adataink szerint már a XV. században „kancelláriája” volt. Kezdetben az ún. nagy ládában őrizték az iratokat, a XVIII. században már „conservatóriumot” említenek a források. Külön kezelték a titkos levéltárat, s csak 1915-ben egyesítették újra a közlevéltárral. Egyedülálló érték a városi tanács közgyűlésének iratanyaga. A jegyzőkönyvek 1547-től szinte teljes sorozatot alkotnak.

A régi városi és vármegyei levéltárak, a helyi önkormányzatok, törvényhatósági bizottságok iratanyagát a megyékben 1950 óta állami levéltárak gondozták, amelyek 1968-tól tanácsi kezelésű levéltárak lettek, s 1990-től a rendszerváltás után az önkormányzatok intézményeként működő közlevéltárként működnek napjainkban is.

A megyei levéltárak mellett 1968 után fióklevéltárak is létesültek. Így jött létre a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár szervezeti egységeként a hajdúböszörményi fióklevéltár1981-ben, amely a Debrecenben működő anyaintézménytől a repertóriumban felsorolt iratokat vette át. A két intézmény és irataik szoros kapcsolata miatt a fióklevéltárban kutatónak gyakran Debrecenben is ki kell egészítenie jegyzeteit, vagy fordítva. Adott kutatási témákhoz forrásbázis kiegészítésül felhasználható még megyénkben a Tiszántúli Református Egyházkerület és Debreceni Református Kollégium Levéltárának iratanyaga is.[1]

 

 

A FIÓKLEVÉLTÁR TÖRTÉNETE, IRATANYAGA[2]

 

A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Hajdúböszörményi Fióklevéltára 1981. május 7-én nyílt meg. Létrehozása enyhítette a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár raktározási gondjait, másrészt a Hajdúkerület egykori székhelyére hozta vissza a Hajdúkerület és a Hajdúböszörményhez közelebb eső hajdúvárosok iratanyagát. Hajdúhadház, Hajdúszoboszló, Vámospércs iratanyaga továbbra is Debrecenben található.

Megyei határozat született 1978-ban, hogy a Hajdúböszörmény, Dorogi utca 5. szám alatt kiürült épületet a levéltár rendelkezésére bocsátják. Ennek ismeretében a megyei levéltár a fióklevéltár kialakításához szükséges pénzügyi fedezetet az 1979-es költségvetésbe tudta beépíteni. 1979 áprilisában viszont a város vezetői új, késleltető akadályról tájékoztattak: a Bocskai István Gimnázium épülete életveszélyessé vált, így mivel a fióklevéltár kialakítása a kezdetnél tartott, az épület egyik szárnyában ideiglenes jelleggel tantermeket és szertárt létesítettek. Természetesen mindez hátráltatta a felújítási, karbantartási munkálatokat, a levéltári működéshez szükséges átalakításokat, illetőleg késleltette a helyiségek berendezését.

1979 júniusában a Hajdú-Bihar Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya 500 ezer Ft pótelőirányzatot engedélyezett a fióklevéltár létesítéséhez, amelynek nagy részét Dexion-Salgó állványok vásárlására és szerelésére fordították. A Kulturális Minisztérium 1979. augusztus 14-én a fióklevéltár létesítéséhez hozzájárult, s a tényleges munka ezután indulhatott meg.

A következő év nyarán került sor a használatbavételi eljárásra, mely alapján az építésügyi hatóság engedélyezte az épület rendeltetésszerű működését. A levéltár dolgozói közben a belső szakmai előkészítést végezték (dobozolás, az anyag szállításra való kigyűjtése, nyilvántartások, raktári jegyzékek elkészítése).

A fióklevéltár kezdő személyi állománya egy tudományos munkatárs, egy levéltári kezelő és egy részfoglalkozású kisegítő volt. Debrecenből, a megyei levéltárból, az iratanyag Hajdúböszörménybe szállítása 1980 nyarán kezdődött. A költöztetésben a levéltári alkalmazottakon kívül az ifjúsági szervezet tagjai és katonák is segítettek. 1981 tavaszán került sor a Hajdúkerület iratanyagának és a kéziratos térképeknek a kiszállítására. A megnyitáskor a fióklevéltárnak mintegy 700 folyóméter iratanyaga volt.

Az intézmény illetékességi területe Hajdúböszörményre, Hajdúdorogra, Hajdúnánásra, Polgárra, Folyásra, Görbeházára, Tiszagyulaházára és Újtikosra terjed ki, s ezen településeken működött és működő iratképző szervek iratait, a Hajdúkerület teljes iratanyagát, térképeket, valamint Hajdú-Bihar megye anyakönyveit őrzi. Több mint száz iratképző szerv tartozik a fióklevéltárhoz, s amellett az anyakönyvi másodpéldányok kezelését is itt végzik, mivel Hajdú-Bihar megye anyakönyvi másodpéldányait is a fióklevéltárban helyezték el.

A levéltári anyagot nem a fondtörzsszámok növekvő rendjében, hanem településenként elkülönítve, s ezen belül a fondtörzsszámok sorrendjében helyezte el az intézmény. Mindez a fondjegyzékből kiderül, de az egyes fondok, állagok konkrét őrzési helyét az áttekintő raktári jegyzékek részletezik. A fióklevéltár anyaga teljes egészében rendezett (középszintű rendezettségű), a kutatók szolgálatára áll. A kutatószobában egyidejűleg 4-6 kutató is dolgozhat.

A fióklevéltár az iratok biztonságos őrzésével, kezelésével és feldolgozásával a helytörténeti – honismereti kutató munka segítését tekinti feladatának. Ezen kívül jelentős közművelési tevékenysége, melyet a rendhagyó levéltári történelem órákkal, kiállításokkal, a levéltári anyag tartalmával összefüggő előadások szervezésével valósít meg az év folyamán, vagy a májusi rendezésű Levéltári Napok keretében.

A fióklevéltárat általában évente 100 kutató látogatja, a kutatási esetek száma 200 körül mozog.

 

 

ADATOK A FIÓKLEVÉLTÁRRÓL

 

AZ INTÉZMÉNY NEVE ÉS CÍME

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Hajdúböszörményi Fióklevéltára

4220. HAJDÚBÖSZÖRMÉNY, Dorogi út. 5.

4221. Pf.: 71.

Telefon: (52) 229-442.

 

A levéltár gyűjtőköre: Hajdúböszörmény (Hajdúvid), Hajdúnánás, Hajdúdorog, Polgár, Folyás, Görbeháza, Tiszagyulaháza, Újtikos.

 

Hivatali idő, ügyfélszolgálat, kutatószolgálat: hétfőtől csütörtökig 8-16 óra pénteken 8-13 óra

 

Az intézmény a kialakított illetékességi területen tudományos, igazgatási és közművelődési feladatokat lát el. A kutatóteremben az itt őrzött iratanyagot kézhez kaphatják mindazok, akik a 18. életévüket betöltötték, rendelkeznek a kutatáshoz szükséges ismeretekkel és elfogadják a levéltár kutatási szabályzatát. Kutatási engedélyt a kutatónak a fióklevéltár igazgatója ad ki.

A kutatást az intézménnyel egyidejűleg létesített és folyamatosan bővülő szakkönyvtár segíti. A fióklevéltár mikrofilm-leolvasóval és fénymásolóval is rendelkezik.

Iskoláknak rendhagyó történelemórákat, más intézményeknek, csoportoknak (pl. munkahelyi közösségek, országjáró csoportok, szakkörök) források bemutatásával egybekötött honismereti és helytörténeti előadásokat igény szerint tartanak. Ügyfélszolgálatunkhoz többek között szolgálati idő beszámításához szükséges igazolások, épületekre, földbirtokra vonatkozó, és személyekkel kapcsolatos másolatok kiadása tartozik. Levéltárunk a kutatást segítő intézményközi kölcsönzést is végez.

 



[1] Kormos László: Tiszántúli Református Egyházkerület és a Debreceni Református Kollégium Levéltárának ismertetője. Debrecen, 1984.

[2] A fióklevéltár kialakítója, leendő igazgatója Radics Kálmán volt, aki az 1982-ben kiadott útmutatóhoz a szöveges részt is összeállította, melyet szíves hozzájárulásával kicsit átalakítva jelen repertóriumhoz is felhasználok.