A Hajdú-Bihar megyei levéltár Hajdúböszörményi fióklevéltárában található fondcsoportok (fondok) ismertetése

kisebb betű nagyobb betű e-mailben elküld nyomtatás

A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI LEVÉLTÁR HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI FIÓKLEVÉLTÁRÁBAN TALÁLHATÓ FONDCSOPORTOK (FONDOK) ISMERTETÉSE3

 

A levéltárak az őrizetükbe kerülő iratokat tudományosan kimunkált, egységes szempontok szerint rendezik és rendszerezik. Elsődlegesen vagy eredet (proveniencia) vagy formai ill. tartalmi kapcsolatok (pertinencia) alapján csoportosítják az iratanyagot. Az így összetartozó iratokat a levéltári terminológia fondnak4 nevezi. A magyar gyakorlat szerves és szervetlen fondot különböztet meg.

Egy-egy szerves fondhoz valamely szerv vagy személy működése során hozzá érkező illetőleg nála keletkező és rendeltetésszerűen nála maradó iratok tartoznak.

A szervetlen fondot gyűjteménynek vagy gyűjtemény jellegű fondnak nevezik, ami arra utal, hogy bizonyos szempontok szerint más fondokból alakítják ki a levéltári együttest.

Amíg a szerves fond természetesen alakult levéltári egység, addig a szervetlen fond mesterségesen alakított. A fond a legjelentősebb levéltári egységnek számít, állandó pillére a rendezésnek, ami azt is jelenti, hogy a levéltárakban őrzött bármely irat valamilyen fondhoz tartozik. A levéltári anyag rendszerében még két megnevezésre utalunk a fondon belül: az egyik egység az állag, a másik a sorozat. Nagyságrendben fond, állag, sorozat a sorrend.

Az állagok a fondokon belüli legmagasabb szintű levéltári egységek, amelyek bizonyos szempontok szerint egymástól elkülönülő, de a fondon belül összetartozó iratanyagok. Az állagok szerinti elkülönülés alapját az iratképző szerven belüli funkcióbeli és szervezeti különállás, az önálló iratkezelés (iktatás, irattározás), a saját segédlettel való ellátottság (iktatókönyv, mutatókönyv) és a nagyobb terjedelem adják. Az állagok általában természetesen alakult levéltári egységek, ami azt is jelenti, hogy nem egy-egy fond mechanikus szétdarabolása révén keletkeznek. Állag nincs minden fondban, többnyire csak a nagyobb iratképzők fondjaiban találhatók.

 

A sorozat az állagnál mélyebb szintű levéltári egység, amelyről azonban szintén nem mondható el, hogy minden fondban vagy állagban megvan. A fondon vagy állagon belüli formai, alaki jegyek vagy tárgyi, tartalmi összefüggések alapján létrejövő levéltári egységeket nevezzük sorozatoknak. Formai pl. az iratfajták (jegyzőkönyvek vagy iktatókönyvek vagy mutatókönyvek vagy iratok) szerint kialakított sorozatok, de vannak időrendi sorozatok is. Tárgyi sorozatok a fondon vagy állagon belül tartalmi kapcsolatok alapján kialakított egységek. Úgy jönnek létre, hogy kisebb tárgyi egységeket vonnak össze egy nagyobb tárgyi levéltári egységbe.

A levéltári intézmények az őrizetükben levő fondokat tovább csoportosítják történelmi korszakok szerint és az iratokat létrehozó szervek funkcionális típusai alapján. Jelen munkában a hazánkban egységesen tipizált 33 fondfőcsoportba tartozó iratok közül sorrendben ismertetjük azokat, amelyek a Hajdúböszörményi Fióklevéltár őrizetében megtalálhatók. A főcsoportok bemutatása után adjuk közre az iratok leírását, az intézmény őrizetében levő fondokat.

Előzetesen jegyezzük meg, hogy a római számokkal jelölt fondcsoportok közül a IV-től XV-ig terjedő rész a feudális és kapitalista kori iratokat, a XVI-os a Tanácsköztársaság dokumentumait, a XVII-től XXXII-ig besorolt fondok a szocialista kor levéltári anyagát jelentik.

 



3 Már utaltunk arra, hogy egyéb kiadványokon túl a fondismertetőhöz elsősorban “A helytörténetírás levéltári forrásai I-III.” kötetében publikált szervtörténeti kutatásokat használtuk fel. Összeállításában közreműködtek Béres András, Dankó Imre, Gazdag István, Komoróczy György, Meró Zoltánné, Nagy Gyuláné, Nagy Sándor, Pásti Judit, Poór János, Varga Antal, Veliky János és Újlaky Zoltán.

4 A fondok kialakításához, rendszerezéséhez, alaposabb ismeretéhez néhány itt felhasznált kiadványra hívjuk fel a figyelmet.- Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982.- Levéltári ismeretek kézikönyve. Szerkesztő: Endrényi Ferenc. Tankönyvkiadó, Budapest, 1980. - A levéltárak ügyviteli szabályzata (melléklet a művelődésügyi miniszter 130/1971.M.K.10. MM sz. utasításához.