VIII. fondcsoport

kisebb betű nagyobb betű e-mailben elküld nyomtatás

Intézetek, intézmények

 

E csoporthoz iskolai iratanyagok kerültek, melyek közül a hajdúböszörményi és a hajdúnánási református gimnáziumok iratai kiemelkedő jelentőségűek. Ez a két gimnázium a debreceni kollégium partikulájaként működött, iratok csak a XVIII. század elejétől (Hajdúböszörmény), illetőleg közepétől (Hajdúnánás) maradtak meg. (Pl. az anyaiskolától hozott rektorok névsora Hajdúböszörményben 1712-től.) A XVIII. századtól a tanítók életrajzát, eskümintáját és az iskolai rendtartás szabályait ismerhetjük meg. Az iskolák fenntartásáról a református egyház gondoskodott. A kizárólagos egyházi vezetés a felvilágosult abszolutizmus idején szűnt meg, a változásokat a Ratio Educationis rendeletei tükrözik. A polgári fejlődés követelményei az iskolarendszert is átalakították. Csak jelzésül hivatkozhatunk itt az Organisations-Entwurf, a „Thun-féle középiskolai rendszer”, a klebelsbergi kultúr-politika intézkedéseire.

A középiskolák iratanyaga mellett népiskolák, polgári iskolák és iparos tanonciskolák dokumentumait őrzi levéltárunk. A polgári iskolák létrehozását is gyakorlati igények sürgették, végül Eötvös József népoktatási törvénye rendelkezett a felállításukról. Így az elemi oktatásra alapozva a törvény kétféle iskolatípust írt elő: a polgári iskolát és a felsőbb népiskolát. Az utóbbiak általában nem valósultak meg. Összefüggésben az iparfejlődéssel a rendszeres tanonciskolai képzést 1884-től számíthatjuk Magyarországon. Hajdúböszörményben 1884-ben, Hajdúnánáson 1886-ban létesült községi iparos tanonciskola.

Ennél a fondcsoportnál található a gazdasági továbbképző iskolák anyaga, valamint Polgár gazdaképző iskolájának iratai is.