XXII. fondcsoport

kisebb betű nagyobb betű e-mailben elküld nyomtatás

Megyei városok és községek

 

Ehhez a fondcsoporthoz a felszabadulástól a tanácsok megalakulásáig terjedő időszak iratai kerültek. Ekkor Hajdúböszörmény és Hajdúnánás megyei városi jogállású, Hajdúdorog, Polgár és Görbeháza nagyközség, Tiszagyulaháza pedig kisközség volt és az újtikosi körjegyzőséghez tartozott. Utóbbi négy helység illetékességi területe 1950-ig Szabolcs megye dadai alsójárása. Tiszagyulaháza 1945. előtt Borsod megye mezőcsáti járásához tartozott.

A városokat a vármegyei törvényhatósági bizottság irányításával a polgármester vezette, a községek élén a községi főbíró és az elöljáróság előadójaként működő jegyző állt. A polgármester a képviselőtestület elnöke maradt. A korábbi hivatalok és állások szervezete szintén a régi. A polgármesteri hivatalokat az adóügyi és a közigazgatási tanácsnokok irányították. A gazdálkodási tevékenységet a számvevőség és a pénztárosok végezték. Szerveztek főügyészi, tisztiorvosi, városi orvosi, állatorvosi és mérnöki állásokat. Önálló hivatalok intézték a városi adó és a fogyasztási adók kezelését. A városokban lakásgazdálkodási hivatalt, 1947-től szociális titkári állást létesítettek, megszűnt ellenben a közjóléti szövetkezet és kivonták a városi önkormányzat joghatósága alól az adóigazgatást is.

A levéltári rendezés a történeti hagyományokra tekintettel Hajdúdorogot is a városok fondjához osztotta be.

A nagyközségekben a helyi hatalmi szerv a főbíró elnökletével működő képviselőtestület volt. A végrehajtó apparátus tényleges vezetője a főjegyző (1948-tól rendszeresen vezető jegyző) maradt. A közigazgatási apparátust munkájában különböző bizottságok (pl. gazdasági, pénzügyi, óvodai, népjóléti, szociálpolitikai, művelődési stb.) támogatták. A község igazgatásához az ügyvitel ellátása, számtiszti, gyámpénztári, adóügyi feladatok végzése tartozott.

A főbíró helyettese a kisebb polgári ügyekben intézkedő törvénybíró volt. A bírót, a törvénybírót, a jegyzőt, az esküdteket, a közgyámot, a községi orvost, az elöljáróság tagjait a képviselőtestület választotta meg.

Kisközségek társulását nevezték körjegyzőségnek. A községi önkormányzatok a járási főszolgabírók ellenőrzése alatt álltak, a községi határozatokat pedig csak a törvényhatóság jóváhagyása után lehetett végrehajtani. 1945. után a virilizmust megszüntették, a képviselőterület tagjait a demokratikus pártok küldötteiből választották.

A községek történetének vizsgálatához az V-ös és a XXII. fondcsoport anyagát (a képviselőtestületi jegyzőkönyveket, a közigazgatás és egyéb iratokat) kiindulópontul feltétlenül szükséges átnéznie a kutatónak.