A napokban egy kedves vendég érkezett a Hajdúböszörményi Fióklevéltárba. Fridrich Ádám a városból elszármazott, világhírű kürtművész és felesége érdeklődött böszörményi gyökerei felöl. S miután épp egy diákoknak tartott rendhagyó levéltári óra fejeződött be, kapóra jött a kivetítő, s végig tekintettünk jó pár tucatnyi régi képet a város egykori hétköznapjaiból. Fridrichék Jókai utcai szülőházától (amelyen Ady emléktábla is található) egészen a főtéri épületekig, egykor volt iskolák, a Kálvin téri Aranka hengermalomig minden előkerült, sok száz darabos digitalizált fényképgyűjteményemből.

Szerettei körében, kiegyensúlyozottan

Boldog nyugdíjas ül velem szemben. Három éve egy teljesen más világ nyílt meg előtte: nem titkolja, készült arra az időszakra, amikor már nem az aktív munka tölti ki hétköznapjait. Mert vallja, nem szabad, hogy váratlanul érje az embert a hirtelen rátörő nagy szabadság. Gyürky Bertalan a megyei levéltár nyugalmazott informatikusa ma is szívesen emlékszik volt munkahelyére.

A Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára és a Hajdú-Bihar Megyei és Debreceni Honismereti Egyesület írott forrásokon alapuló dolgozatok készítésére hirdet pályázatot Bihar és Hajdú vármegyék, Hajdú-Bihar Megye és településeire vonatkozóan, honismereti-helytörténeti témákban, eddig még nem publikált anyaggal.

A Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye 2012-ben ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját, ugyanis 1912-ben, több mint félévszázados küzdelem után, május 6-án I. Ferenc József, mint a magyar katolikus egyház főkegyura megalapította a Hajdúdorogi Egyházmegyét a magyar ajkú és identitású görög katolikusok számára. X. Piusz pápa június 8-án kelt Christifideles graeci kezdetű bullájával hagyta jóvá, míg a Magyar Országgyűlés az 1913. évi XXXV. törvénycikkel.

Debrecen város Piacz utcai kapu őrállomás naplókönyve, 1848.
(MNL HBML IV. B. 1114. 6. kötet)

Az elmúlt évek gyakorlatát követve a Hajdúböszörményi Fióklevéltár munkatársai folyamatosan tartanak ismeretterjesztő foglalkozásokat az érdeklődő közönségének. A Honismereti kör, a nyugdíjas klubok tagjai, általános - és középiskolás diákok vesznek részt a rendhagyó történelem órákon, előadásokon. A levéltár a helyi múzeummal kialakított kiváló munkakapcsolatának köszönhetően kiállításokkal, tudományos–ismeretterjesztő konferenciákkal, a várossal közösen pedig helytörténeti tanulmánykötetek közreadásával is segíti a széles nyilvánosság előtt múltunk, eredeti dokumentumainak, forrásainak, tárgyi emlékeinek, történéseinek tényszerű megismerését.

„Szomszédolás. Bihar vármegye a 16 – 20 században”- címmel nyílt kiállítás a balmazújvárosi művelődési központban február 27-én.A tárlatot a „Rókatánc” fuvolán előadott dallamai után Tiba István a város polgármestere nyitotta meg.

Száz esztendővel ezelőtt, 1913. február 27-én avatták fel Hajdú vármegye székházát, a mai Megyeháza épületét. Az 1911-12-ben Bálint Zoltán és Jámbor Lajos budapesti műépítészek tervei alapján épült szecessziós stílusú palota avatási ünnepsége délelőtt fél 10-kor vette kezdetét a székház nagytermében.

A Hajdúkerület böszörményi börtöne a székház pincéjében volt. Statikai okok miatt a rendszerváltás előtti felújítás alkalmával a pincebörtön helyiségeit betemették, de a mostani felújítási terv szerint majd kibontják, helyre állítják és látogatható lesz.

A II. világháborút követő években nagyon sok sérelem esett a magyar lakosságon. Csakúgy mint a nácik barbár emberiségellenes cselekedetei, a kommunizmus nevében is sok millió embert gyilkoltak meg vagy tették tönkre életüket. Hajdúböszörményben kezdődött mindez a Vörös Hadsereg 1944. október 22-ei bevonulásával, a város megszállásával. Asszonyokat becstelenítettek meg, a Karácsony és Láda családot lemészárolták, rekviráltak, s embereket ejtettek túszul.

Vöő Ilona kitelepített 1952-ben a kormópusztai táborban,
titokban készült rajza egy „szobabelsőről”,
ami nem volt más, mint egy juhhodály

A Veres Péter Kulturális Központ tisztelettel meghívja Önt és kedves ismerőseit a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltárnak

Szomszédolás

Bihar vármegye a múló időben című vándorkiállításnak megnyitójára

Van, akit érdekel, kik is voltak a felmenői, hol éltek, mit csináltak, másokat hidegen hagy ez a téma. Néhány évtizeddel ezelőtt nem sok jelentőséget tulajdonítottak az emberek a családfának. Napjaikra azonban „húzó ágazattá” vált. Vannak kifejezetten erre szakosodott emberek, akik vállalják a megbízást, hogy kiderítsék a megbízók „ágát-bogát”. Mások saját maguk veszik kezükbe a megsárgult anyakönyveket, hogy végigkövessék generációkon keresztül a család kacskaringós életútját.

Keresztelési anyakönyv 1864-ből

Már eleink is pontosan tudták, ahhoz, hogy ügyeiket precízen intézhessék, többek mellett irataikat is rendezniük kellett. Úgy ahogyan tették azt, például a könyveikkel. S hogy kiknek a közreműködésével? Természetesen a conservatorok, azaz a levéltárosok segítségével.