Kitekintések

A 40. jubileumi Levéltári Napok az elektronikus sajtóban

A Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára által 2013. november 18-19-én megrendezett 40. Levéltári Napokról az elektronikus sajtóban az alábbi tudósítások jelentek meg.

 

Légi veszély, Hajdúság!

Hajdúböszörményt a korábban megjelent történeti írásokkal ellentétben nem kétszer, hanem öt alkalommal érte légitámadás a II. világháború idején. Hatvankilenc évvel ezelőtt a szirénák halált jelző visítása verte fel az akkor még békés kisváros csendjét. Az első bombázás 1944. augusztus 12-én éjszaka a Böszörmény határában, a Csordalegelőn megépített reptér ellen irányult. A második légitámadás, amely egyben a szövetséges légierő erődemonstrációja is volt, augusztus 21-én délelőtt történt. Ekkor az olaszországi Foggiából az amerikai 304. bombázóhadosztály, négy ezredének százkét bombázó Liberátora emelkedett a magasba. Elsőként negyvenkilenc vadász indult útnak reggel hat órakor, hogy a légteret biztosítsa, majd egy óra múlva a bombázók és a kísérő Mustangok.

Szomszédoló helytörténeti délelőtt a levéltárban

Az MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár honlapján Szomszédoló helytörténeti délelőtt a levéltárban címen jelent meg egy rövid tudósítás a rendezvényről.

Vezető váltás az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára élén

A Magyar Levéltári Portálon Vezető váltás az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára élén címen jelent meg egy rövid tudósítás az intézményünkben történt vezető váltásról és egy-egy összefoglaló a volt és a jelenlegi igazgató pályafutásáról.

Együttműködés Hajdú-Bihar megyében a közös történeti kutatások érdekében

Együttműködési megállapodást kötött a Debreceni Törvényszék, a Debreceni Ítélőtábla, a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára és a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara.

 

Megsárgult fényképeket lapozva

A napokban egy kedves vendég érkezett a Hajdúböszörményi Fióklevéltárba. Fridrich Ádám a városból elszármazott, világhírű kürtművész és felesége érdeklődött böszörményi gyökerei felöl. S miután épp egy diákoknak tartott rendhagyó levéltári óra fejeződött be, kapóra jött a kivetítő, s végig tekintettünk jó pár tucatnyi régi képet a város egykori hétköznapjaiból. Fridrichék Jókai utcai szülőházától (amelyen Ady emléktábla is található) egészen a főtéri épületekig, egykor volt iskolák, a Kálvin téri Aranka hengermalomig minden előkerült, sok száz darabos digitalizált fényképgyűjteményemből.

Munkatársunk nyugdíjban

Szerettei körében, kiegyensúlyozottan

 

Boldog nyugdíjas ül velem szemben. Három éve egy teljesen más világ nyílt meg előtte: nem titkolja, készült arra az időszakra, amikor már nem az aktív munka tölti ki hétköznapjait. Mert vallja, nem szabad, hogy váratlanul érje az embert a hirtelen rátörő nagy szabadság. Gyürky Bertalan a megyei levéltár nyugalmazott informatikusa ma is szívesen emlékszik volt munkahelyére.

Feltárul múltunk, vallanak a dokumentumok

Az elmúlt évek gyakorlatát követve a Hajdúböszörményi Fióklevéltár munkatársai folyamatosan tartanak ismeretterjesztő foglalkozásokat az érdeklődő közönségének. A Honismereti kör, a nyugdíjas klubok tagjai, általános - és középiskolás diákok vesznek részt a rendhagyó történelem órákon, előadásokon. A levéltár a helyi múzeummal kialakított kiváló munkakapcsolatának köszönhetően kiállításokkal, tudományos–ismeretterjesztő konferenciákkal, a várossal közösen pedig helytörténeti tanulmánykötetek közreadásával is segíti a széles nyilvánosság előtt múltunk, eredeti dokumentumainak, forrásainak, tárgyi emlékeinek, történéseinek tényszerű megismerését.

 

Rabtartás a Hajdúkerület börtönében

A Hajdúkerület böszörményi börtöne a székház pincéjében volt. Statikai okok miatt a rendszerváltás előtti felújítás alkalmával a pincebörtön helyiségeit betemették, de a mostani felújítási terv szerint majd kibontják, helyre állítják és látogatható lesz.

Aki soha nem tért vissza

A II. világháborút követő években nagyon sok sérelem esett a magyar lakosságon. Csakúgy mint a nácik barbár emberiségellenes cselekedetei, a kommunizmus nevében is sok millió embert gyilkoltak meg vagy tették tönkre életüket. Hajdúböszörményben kezdődött mindez a Vörös Hadsereg 1944. október 22-ei bevonulásával, a város megszállásával. Asszonyokat becstelenítettek meg, a Karácsony és Láda családot lemészárolták, rekviráltak, s embereket ejtettek túszul.

 

Vöő Ilona kitelepített 1952-ben a kormópusztai táborban, titokban készült rajza egy
„szobabelsőről”, ami nem volt más, mint egy juhhodály

Kik vagyunk mi?

Van, akit érdekel, kik is voltak a felmenői, hol éltek, mit csináltak, másokat hidegen hagy ez a téma. Néhány évtizeddel ezelőtt nem sok jelentőséget tulajdonítottak az emberek a családfának. Napjaikra azonban „húzó ágazattá” vált. Vannak kifejezetten erre szakosodott emberek, akik vállalják a megbízást, hogy kiderítsék a megbízók „ágát-bogát”. Mások saját maguk veszik kezükbe a megsárgult anyakönyveket, hogy végigkövessék generációkon keresztül a család kacskaringós életútját.

 

 Keresztelési anyakönyv 1864-ből

Írásos emlékeink a levéltárban

Már eleink is pontosan tudták, ahhoz, hogy ügyeiket precízen intézhessék, többek mellett irataikat is rendezniük kellett. Úgy ahogyan tették azt, például a könyveikkel. S hogy kiknek a közreműködésével? Természetesen a conservatorok, azaz a levéltárosok segítségével.

 

A Fióklevéltárban található sok más érdekes dokumentum mellett Hajdúböszörmény térképe 1782-ből
Készítette: Bek Pál (másolva 1853-ban)