Levelesláda kincsei

A debreceni Városháza történetének forrásai I.

Nagy ütemben folynak Debrecenben a város egyik legjellegzetesebb épülete, a klasszicista stílusban megépített Városháza felújítási munkálatai. Az eredetileg is a városigazgatás céljára készült, a debreceniek puritán ízlésére jellemző, timpanonos épületet 1843-ban adták át rendeltetésének. A Városháza története azonban sokkal régebbi időkbe nyúlik vissza…

 


Az ősi városháza a nagyhíddal

 

A gavallér, a királyi város és az agarak (Amade László debreceni leveleiről)

Zeller Sebestyén: Amade László
(Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum
Történelmi Képcsarnoka)

 

Ámbár egy szöveg hangulati értéke az olvasó alaphangulatához, érzelmi bevonódásának erősségéhez mérten jelentősen változhat, aligha túlzás állítani, hogy Missilis-gyűjteményünk legderűsebb, örömérzéssel teli darabjai közé tartozik az a két magyar nyelvű levél, amelyeket a kedélyes lírikus, Amade László (1704–1764) írt Debrecen városához.[1]

Amade báró a 18. századi magyar líra egyik meghatározó alakja, szellemes modorú, páratlanul jól rögtönző dalköltő volt. Zenélő és zenét szerző főúr, mulatozó társaságok kedvelt tagja, aki hamar hadi és szerelmi kalandokat hajszoló világfivá lett. Váratlanul elmúló első házassága után huszáréletre adta magát, és megjárta százada középső harmadának két nagy háborúját. A „nőtelen” telt években, s minden bizonnyal második házaséletében sem volt erénye a szerelmi hűség, ezért is emelked(het)ett költői vezértémájává éppen a szerelem, aminek minden életfázisát megénekelte.[2]

Ismert tőle száznegyvennégy világi költemény, köztük egy jobbágyokhoz szóló toborzóvers, valamint tíz istenes ének. Nagyobb részük kiváló rím- és ritmusérzékről, önfeledt szójáték vele született hajlamáról tanúskodik. Széles alkotói eszköztárára vetnek fényt, akárcsak jó pár, a családi békétlenségek, szerelmi és peres ügyek, s a katonaidő bizonyítékául szolgáló levele.[3]

Raktárszűke a levéltárban

A levéltárak napjainkban sokat emlegetett problémája a raktárak hiánya, az irattárolási kapacitás végessége, ami a további iratátvételt is gyakran nehezíti. Azt gondolhatnánk, ez új keletű probléma, régen – mint a közvélekedés szerint oly sok minden – ez sem így volt. A levéltárban őrzött iratok azonban arról tanúskodnak, hogy sajnos ez a probléma régen is ugyanúgy létezett, mint ma.

Felújítják a Nagyerdei Víztornyot

 

Fried és Adorján építési vállalkozók 1911. augusztus 22-én kelt levelükben két alternatívát dolgoztak ki a víztorony tervére:

„Az I. alternatívánál súlyt helyeztünk a torony aesthetikai kiképzésére, a II. alternatívánál arra törekedtünk, hogy lehetőleg alacsony költségekkel ajánlhassunk egy, a célnak műszaki szempontból minden tekintetben megfelelő, de egészen egyszerű kivitelű műtárgyat.

Mind a két alternatívánál természetesen a kiírásban előírt főbb méreteket, nevezetesen a tartály férőhelyére, átmérőjére és magasságára vonatkozóan betartottuk.”

Debrecen első bombázása - 1944. június 2.

70 évvel ezelőtt, 1944. június 2-án bombázták első alkalommal a szövetséges légierők Debrecent, mely a legtöbb áldozatot követelő bombázás volt, amely hazánkat érte a 2. világháború során. A Foggia környéki repülőterekről indult támadás 9.05-kor érte a várost. Eaker tábornok személyes vezérletével 130 db B-17-es bombázó vonult fel. A gépek egyenként negyven mázsa bombaterhet cipeltek. A bombázó köteléket 64 darab P-51-es Mustang vadászgép kísérte, hogy ezzel is megnehezítsék az amúgy sem erős magyar és német légvédelem dolgát.

 

 

 

B-17-es bombázó    Debrecen bombázása - légifelvétel

Fazekasok Debrecenben

Idén 8. alkalommal rendezik meg Debrecenben a Nemzetközi Fazekas Fesztivált, mely 2014. május 15-e és 17-e között várja a kedves látogatókat. A Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület szervezői kiállítással, vásárral és szakmai előadásokkal kívánják bemutatni, hogy hogyan dolgoznak napjainkban a népi fazekasság egykori hagyományos elemeit alkalmazó mai alkotók.

 

Száz éve hullott le a lepel a debreceni Kossuth szoborról

„’És itt a délibábok városában

Legnagyobb a Kossuth-vízió,

Száz jó magyar trónt dönt s koronát tördel,

S úgy tetszik, ez a száz: húszmillió!

Megrendül az Úristen szentegyháza,

Mikor egy új gyermek sír benne fel:

A kis magyar köztársaság! Kit a

Kormányzó karján egekig emel.

Kossuth! Te csak állj és szavalj nekünk

Tűnt szép időkről… Mi majd hallgatunk.

Vasárnaponként felnézünk reád, és

Örülünk, hogy még magyarok vagyunk.

S ha majd nem bírjuk roskadón adónkat:

Leszállítunk őriző szellemünk;

S míg azt kiálltjuk: „Éljen a szabadság!”-

Érctestedből pengőket veretünk.”

 

Oláh Gábor: Kossuth

 

A Debreceni Gazdasági Rokkantiskola

 

 

1916. április 10-én, 60 rokkanttal nyitotta meg kapuit Debrecenben a Gazdasági Rokkantiskola. Ennek emlékére idézzük fel az alapítás körülményeit.

A világháború kitörése után elkezdtek a harctérről hazaszállingózni a haza védelmében testi épségüket vesztett katonák. A magyar társadalom kötelességének érezte, hogy a csonkán hazakerült katonákról valamilyen módon gondoskodjon. Ez volt az oka annak, hogy 1915-ben Debrecen városa is lépéseket tett abba az irányba, hogy a város rokkantjai számára a kormánnyal vállvetve otthont és megélhetést teremtsen.

Egy hajdúböszörményi, aki közreműködött Mindszenty kiszabadításában

Az ötvenhatos forradalom egyik első oldalas sajtó híre volt, amikor október 30-án a késő esti órában a rétsági laktanyából katonai alakulat indult Felsőpeténybe, hogy kiszabadítsák Mindszenty József hercegprímást. Az eseményről 1956. november 1-jén szenzációsnak szánt cikk jelent meg Kocsis Tamás tollából a Magyar Szabadság nevű lapban.

Oktoberfest után, szüreti mulatságok előtt

 


MNL HBML IV. B. 406/b. 35. d. III.2. 67/1876.

1   / 2 oldal